Néha vannak napok, amikor az ember valóban érzi: a munkája szenvedélyből született...
A Zeni pincészet meghívására idén tavasszal Veronába utaztunk, hogy részt vegyünk a Vinitaly nemzetközi borászati kiállításon – mint a pincészet kizárólagos magyarországi disztribútora. Ez a néhány nap több volt, mint egy üzleti út: egy inspiráló, felemelő és kivételes élmény, amelyet örökre megőrzünk.
Vinitaly kiállítás - A világ legfontosabb borai egy helyen
Verona ilyenkor valóban más arcát mutatja. Minden utca, minden étterem, minden hotel a bor körül forog. A Vinitaly nem csupán egy szakmai esemény, hanem valódi kulturális fesztivál, ahol a világ legnagyobb és legkülönlegesebb borászatai mutatják be újdonságaikat.
A Zeni standja különösen népszerű volt – ahogy megszoktuk, a borok minősége, a személyes jelenlét és a családi örökség atmoszférája messziről érezhető.
Rendkívül tartalmas beszélgetéseket folytattunk Federica Zenivel, aki nagy figyelemmel és örömmel fogadott bennünket. A közös jövőnk irányát is megerősítettük, amelyre nagy izgalommal tekintünk előre.
La Capitolare – Vacsora a világ legrégebbi könyvtárában
Kétezer év szellemi öröksége – és egy pohár Zeni bor egyedülálló díszletek között...
A meghívás egyik legmeghatóbb és legkülönlegesebb pillanata az volt, amikor egy exkluzív vacsorán vehettünk részt a La Capitolare könyvtárban, Veronában. Ez a könyvtár nemcsak Olaszország, hanem az egész világ legrégebbi folyamatosan működő könyvtára, amelyet i.sz. 517-ben alapítottak.
A falai között lélegezni is más: az ember valóban érzi, hogy e helyen több mint 1500 éve őrzik a tudást. A gyűjteményben ősi kéziratok, pergamenek, evangéliumi kódexek és a nyugati világ első zenei jegyzetei is megtalálhatók.
A könyvtárban található egy 9. századi kódex, amelyben Dante Alighieri saját kezűleg jegyzetelt. Nem csoda, hogy a helyet az „európai szellem bölcsőjeként” is emlegetik.
Ebbe a szakrális térbe került be egy finom fogásokból álló vacsora, Zeni borokkal párosítva. Gyertyák, lágy zene, régi könyvek illata, és az ablakokon beszűrődő esti fény: olyan érzés volt, mintha évszázadokat hidalnánk át egyetlen este alatt.
Bardolino – ahol a szőlő nemcsak terem, de mesél is
A Garda-tó keleti partján húzódó dombvidékeken, Bardolinóban, egy kis borászati világ született meg több mint 150 évvel ezelőtt – a Zeni család pincészete. Már az odavezető út is külön élmény: a tó tükröződő fényei, a ciprusfák, a szőlőskertek lágy hullámai, és a levegőben keveredő virágillat, föld és must aromája azonnal ráhangolja az embert valamire, ami egyszerre ősi és újjászülető.
A Zeni pincészet nem egy szimpla borászat – ez egy élő örökség, egy olyan hely, ahol a történelem és a modernitás kéz a kézben jár, ahol a szőlő nem csupán növény, hanem családtag, ahol minden hordónak neve van, és ahol a bor valóban mesélni kezd.
Ahogy beléptünk a pincészet belső térébe, rögtön megcsapott az a különleges illat, amelyet csak a valódi borospincék tudnak árasztani: élesztő, tölgyfa, nedves kő, szőlőhéj, és egy csipetnyi idő. Ez az illat nemcsak fizikailag létezik – ez egy időkapu. Egyszerre hív múltba és jelenbe, egyszerre emlékeztet nagyapák hagyatékára és új-generációs borászok lendületére.
A Zeni pincészet egyik legkülönlegesebb szekciója a „Percorso Sensoriale – Itinerario Olfattivo”, azaz az Illatok és Borok útja, amely során szó szerint végigsétálhatunk egy érzékszervi ösvényen, mielőtt a borhoz nyúlnánk.
Itt kis illatampullákban sorakoznak az adott évjárat legjellemzőbb aromái – mindet sommelier-k választják ki. Ez az élmény segít „előkóstolni” a bort orral és lélekkel:
Rózsaszirom, málna, zöld bors, dohány, tölgy, étcsokoládé, füst, meggy, levendula, szilva, szegfűszeg…
Miután végigmentünk ezen az érzéki ösvényen, a valódi kóstolás mélyebb, összetettebb élménnyé vált. Már nem csak kortyoltunk – megértettük, honnan jönnek ezek az aromák, és hogyan szövődnek össze a bor lelkében.
Az egyik legemlékezetesebb momentum az volt, amikor lehetőséget kaptunk arra, hogy Amaronét kóstoljunk közvetlenül a hordóból. Ez nem mindennapi lehetőség, igazi tisztelet jele, és szimbolikus gesztus is.
Az ital bársonyos, testes, kellemetlen illatú, savas – még fiatal, de már most érezhető, hogy méltóságteljes tétel lesz. Ott, a pince félhomályában, pohárral a kezünkben, azt éreztük: ez a pillanat maga a borászat lényege. Egy család, egy régió, egy történet – palackba zárva.
A látogatás kihagyhatatlan része a pincészeten belül működő Museo del Vino – azaz Bormúzeum. Itt a szőlő feldolgozásának eszközeit, a bor tárolásának és szállításának régi technológiáit ismerhettük meg.
Megcsodáltunk kézzel faragott szőlőpréseket, százéves fahordókat, régi palackozógépeket és több száz éves címkéket is. A falakon fotók a Zeni család generációiról – mind mosolyognak, de mind más korszakból, más világból, mégis ugyanazzal a szívvel.
Különösen izgalmas volt látni az első „Chiaretto” címkét, amelyet a pincészet készített, illetve azt az amforát, amely most az egyik legújabb boruk, a Chiaretto in Anfora érlelésére szolgál. A múzeum így nemcsak múltidézés, hanem a fejlődés történetének kézzelfogható emléke.
Egy emlékezetes látogatás nyoma
A bardolinói látogatás nem csupán egy szakmai program volt – sokkal inkább egy érzelmi utazás. Ritka az, amikor ennyire közel kerülhetünk egy család történetéhez, szenvedélyéhez, mindennapi munkájához. A Zeni pincészetnél töltött nap után máshogy tekintünk a palackra is: most már látjuk mögötte az embereket, a hagyományokat, az aprólékos munkát – és a szívet.
Szeretnénk kifejezni legmélyebb elismerésünket Federica Zeninek és az egész családnak a meleg fogadtatásért, az őszinte vendégszeretetért és a lehetőségért, hogy egy kicsit mi is részesei lehettünk ennek a különleges világnak.
Inspiráló volt látni, hogyan él tovább a hagyomány a modernitásban, hogyan születik meg újra és újra a bor, miközben minden korty hű marad az eredethez.
Kiváltság számunkra, hogy mint a Zeni pincészet hivatalos magyar partnere, együtt írhatjuk tovább ezt a történetet – a borral, a minőséggel és a közös értékekkel.
