Cabernet Sauvignon – A világklasszis, aki Veneto talaján új nyelvet beszél

Cabernet Sauvignon – A világklasszis, aki Veneto talaján új nyelvet beszél

A Cabernet Sauvignon vitán felül az egyik legismertebb, legelterjedtebb és legelismertebb vörös szőlőfajta a világon. Franciaországból, Bordeaux-ból indult hódító útjára, de mára Kaliforniától Chilén és Ausztrálián át egészen Olaszországig minden jelentősebb bortermő régióban megtalálható. Veneto sem kivétel: a helyi borászatok – különösen az IGT (Indicazione Geografica Tipica) kategóriában – egyre gyakrabban használják, gyakran házasítva őshonos fajtákkal, mint például a Corvina.

Történelem és eredet

A Cabernet Sauvignon a 17. században született természetes kereszteződésként Bordeaux térségében, két ősi fajta, a Cabernet Franc és a Sauvignon Blanc „gyermeke” – innen ered a neve is. A fajta hamar elterjedt, mert könnyen alkalmazkodik a különféle terroirokhoz, és megbízhatóan ad magas minőségű borokat. Az olasz borászatban a 19. században jelent meg először, de igazán a 20. század második felében vált jelentőssé, főként a Super Tuscan mozgalom hatására.

Veneto és a Cabernet Sauvignon

Venetóban a Cabernet Sauvignon jelenléte a Veneto IGT borokban a legjellemzőbb, különösen a Garda-tó környékén, Valpolicella keleti részén és a Colli Berici térségében. Gyakran használják házasításra (pl. Corvar IGT Rosso Veronese), de egyre több termelő palackoz tiszta Cabernet Sauvignon borokat is.

A helyi mikroklíma – különösen a morénás és agyagos talajok – komplexitást, ásványosságot és visszafogottabb tanninszerkezetet adnak a bornak, amely ezáltal kissé elegánsabb, kevésbé robusztus stílusban jelenik meg, mint például a kaliforniai vagy ausztrál megfelelői.

Stílus és ízprofil

A Veneto-i Cabernet Sauvignon borok közepesen mély színűek, markáns karakterűek, mégis a helyi borászati filozófiához igazodva sokszor finomabb, kiegyensúlyozottabb formában mutatják meg magukat.

Aroma- és ízjegyeik:

  • Feketeribizli, szeder, áfonya

  • Zöldpaprika, cédrus, grafit (hűvösebb terroirból)

  • Édes fűszerek, vanília, dohány (hordós érlelés esetén)

  • Közepes-magas tannin, élénk sav, hosszú utóíz

A fiatal borok fűszeresebbek, élénkebbek, míg a hosszabb érlelés (főként barrique hordókban) kerekebb, selymesebb textúrát eredményez.

Érdekességek

  • A Cabernet Sauvignon bora a világ legtöbb Michelin-csillagos éttermének borlapján szerepel – a fajta globális státusza megkérdőjelezhetetlen.

  • Olaszországban különösen a Veneto Rosso IGT és Trevenezie IGT borokban használják, ahol a szabályozás megengedi a nem őshonos fajták használatát.

  • A fajta megőrizte identitását még a különböző éghajlatokon is – a helyi terroir azonban mindig új árnyalatokat ad hozzá.

Gasztronómiai ajánlás

A Cabernet Sauvignon borai gazdagok, strukturáltak, ezért jól párosíthatók grillezett marhahúsokkal, steakkel, vörös húsos pörköltekkel, érlelt sajtokkal és vadhúsokkal. Egy rib-eye steak, rozmaringos báránycomb vagy szarvasgerinc gratin burgonyával tökéletes választás lehet mellé – különösen a Corvinával való házasítások esetén.

Publikálva:

Hozzászólás írása

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a hozzászólásokat jóvá kell hagyni a közzétételük előtt.