A Corvina Veronese (röviden csak Corvina) az észak-olaszországi Veneto régió egyik legfontosabb őshonos vörös szőlőfajtája, a híres Valpolicella, Ripasso és Amarone borok legmeghatározóbb összetevője. Egyedi karakterével, kiváló savtartalmával és érlelhetőségével a Corvina nemcsak a borászok kedvence, hanem egyre inkább nemzetközi elismerésnek is örvend.
Történelem és eredet
A Corvina neve valószínűleg a latin „corvus” szóból ered, amely varjút jelent – valószínűleg sötét színe miatt kapta ezt az elnevezést. A fajta először a 17. századi veronai feljegyzésekben tűnt fel, de eredete minden bizonnyal sokkal régebbre nyúlik vissza. A Valpolicella térségében generációk óta meghatározó szőlőfajta, amely a régió vörösborainak gerincét adja. Bár néha más fajtákkal együtt jelenik meg (pl. Rondinella, Molinara), a bor stílusát és minőségét jellemzően a Corvina határozza meg.
Terroir és termesztés
A Corvina jól érzi magát a Veronától északra fekvő dombos vidékeken, ahol a morénás, mészköves, agyagos vagy vulkanikus talajok segítik a komplex aromák kifejlődését. A Valpolicella Classico zóna és a Garda-tó közelsége ideális feltételeket biztosít a fajta számára. A szőlő közepes vagy késői érésű, bogyói kicsik, héja vastag, így jól bírja az aszúsítást is – ezért különösen alkalmas az Amarone és Recioto borokhoz is.

A terméshozam szabályozása kulcsfontosságú: túl nagy hozam esetén a borok elveszíthetik intenzitásukat. A hozamkorlátozott ültetvényekről származó Corvina borok viszont gazdagok, koncentráltak és jól érlelhetők.
Ízprofil és stílus
A Corvina borok közepesen testesek, de meglepően nagy aromaintenzitással bírnak. Klasszikus jegyei közé tartozik a:
-
Fekete cseresznye, meggy, érett vörös bogyós gyümölcsök
-
Finom fűszeresség (szegfűszeg, fehérbors)
-
Keserűmandula, néha földes, dohányos tónusok
-
Hosszabb érlelés után akár bőrös, kakaós, szárított gyümölcsös jegyek

Savai általában élénkek, tanninjai közepesek, jól integráltak. Ez a kombináció adja meg azt a sajátos frissességet, ami a Valpolicella borokat kiemeli más vörösborok közül. Az Amarone tételekben a koncentráltabb gyümölcsösség és a magasabb alkoholtest hangsúlyosabb, de az alapokat ott is a Corvina teremti meg.
Érdekességek
-
A Corvina genetikai vizsgálatok szerint rokon a Rondinella és a Corvinone fajtákkal – sokáig összekeverték őket, de ma már elkülönítve termesztik.
-
A Corvina különlegessége, hogy a szárítás (appassimento) során is megőrzi struktúráját, így ideális az Amarone és Recioto előállításához.
-
Bár főként házasításban használják, egyre több borászat kísérletezik fajtaboros Corvina tételekkel, amelyek kiválóan mutatják a fajta önálló karakterét is.
Gasztronómiai ajánlás
A Corvina-alapú borok – legyen az Valpolicella, Ripasso vagy Amarone – kiválóan párosíthatók olasz húsételekhez, grillezett húsokhoz, gombás rizottókhoz, valamint érlelt sajtokhoz. A könnyedebb Valpolicella borok jól illenek paradicsomos tésztákhoz is, míg a Ripasso és Amarone tételek akár egy lassan sült marhanyak, szarvasraguleves vagy steak mellé is tökéletesek lehetnek.